Beszámoló „Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig” című konferenciáról

2016. január 22-én a szakértői bizottságok megszervezésének 40. évfordulójára rendezett „Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig” című konferencián járt Horvát Krisztina az Autizmus Koordinációs Iroda irodavezetője. 

A program a SzakÉrtelem  Gyógypedagógiai Szakértői Bizottságok Országos Érdekvédelmi Egyesülete által került megrendezésre.

Részletes beszámolónk a címre kattintva olvasható.

 

 

 

dr. Csákvári Judit (ELTE BGGYK, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) összegző előadásában az intellektuális képességzavarok felmérésének többdimenziós megközelítéséről hallhattunk. Az előrelépések mellett a valóban korszerű felmérő eljárások hiányáról kaptunk képet. Hiányzik például a hazai eszköztárból a súlyos halmozott sérült gyermekek/felnőttek felmérésére szolgáló megfelelő eszköz. A szociális érettség mérését célzó Vineland Adaptív Viselkedési Skála második verziójának, a Vineland-2-nek nincs hivatalos magyar fordítása és standardja, miközben a nemzetközi szakmai honlapok már a Vineland-3 várható megjelenéséről tudósítanak (a szerk. megjegyzése). A támogatási szükségletek felmérésére ugyancsak nem áll rendelkezésre eszköz a hazai gyakorlatban. Mindazonáltal a jó színvonalú támogatás-tervezéshez alkalmazandó, az előadásban ismertetett öt-dimenziós funkciószint-feltáró módszer alkalmazható lenne, ha néhány akadály (pl. információ- és kapacitáshiány, gyakori szakpolitikai változások, stb.) leküzdése megoldhatóvá válna, annál is inkább, hogy a „megrendelő” is a támogatás-tervezés elősegítését várja a diagnosztika/klasszifikáció mellett. Elhangzott, hogy a modern felmérés elvárása, hogy a súlyosság meghatározása nem IQ érték, hanem adaptív funkcionálás alapján valósuljon meg, valamint a hagyományos anamnézis felvétel helyett élettörténet feltárás történjen, a valódi támogatás megalapozása érdekében.

dr. Kas Bence (MTA-Nyelvtudományi Intézet) a nyelvi zavarok diagnosztikájáról tartott színes, izgalmas, paradigmaváltást, társadalmi tudatosság-alakítást sürgető előadást.  Különösen fontos ez a specifikus nyelvi zavarok 5 éves kori 7%-os (!) nemzetközi szakirodalomból ismert gyakorisági mutatójának tükrében. Hazánkban gyakran az iskoláskorig rejtve marad a probléma: 2-3 éves korban nem történik nyelvfejlődéssel kapcsolatos szűrés, a 4-6 éves korban történő logopédiai szűrésnél sem feltétlenül derül fény a problémára, különösen, ha nincsenek társuló artikulációs zavarok, a vizsgáló eszközök hiánya miatt még iskoláskorban sem biztos, hogy megfelelő diagnózis készül. A feltárt eseteknél megvalósuló fejlesztésnek is akadálya az elavult terminológia, a zavar természetének félreértése, a beszélt nyelv problémáira való túlzott fókuszálás. Naprakész terminológia (pl. „Beszéd-vagy nyelvi zavar” megnevezés), egzakt kritériumok bevezetése, modern felmérő eszközök és fejlesztési módszertan elterjesztése kellenek a továbblépéshez.  

dr. Kiss László (EMMI Köznevelés-irányítási Főosztály) előadásában „A törvényalkotás szerepe a szakértői munka folyamatában” címmel történeti összegzés hangzott el a magyarországi áthelyezési gyakorlat alakulásáról a kezdetektől napjainkig, végigkísérve a témában jelentős szerepet játszó szakpolitikusok tevékenységét.

dr. Rozmis Ildikó (Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály) a szakértői bizottságok tevékenységével kapcsolatos kormányhivatali elvárás-rendszert, valamint az aktuális közoktatás-irányítási rendszer fő elemeit ismertette.

Horvát Krisztina, gyógypedagógus

FSZK-AKI irodavezető

Címkék: konferencia, szakértői bizottság

Kategória: Hírek


Kapcsolódó tartalmak

Térítésmentes képzéseink

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával lehetőségünk nyílik a lent olvasható térítésmentes képzések indítására. A jelentkezési felületek elérhetők az FSZK honlapján, melyek megjelenéséről facebook oldalunkon adunk tájékoztatást.

 

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

Tovább...

Ezt is ajánljuk

Megnyílt a "Nem Adom Fel Cafe & Bar"!

Kerekesszékes, látássérült, hallássérült, autizmussal élő és értelmileg akadályozott fiatalok működtetik azt a kávézót, amely 2016. január 27-én nyitott meg Budapest VIII. kerületében.

A Nem Adom Fel Cafe & Bar illetve a hozzá kapcsolódó közösségi terek és irodák 24 fogyatékossággal élő munkavállalónak kínálnak lehetőséget arra, hogy valós munkatapasztalatot szerezzenek, új képességekre tegyenek szert és kapcsolatot építsenek ki a többségi társadalommal.

 

„Hétfőtől péntekig 13 órától 20 óráig várunk minden kedves vendéget! Még nem vagyunk profik, de az igyekezetünk nem maradt el, nem adtuk fel, folyamatosan bővülő kínálatainkkal, kávékkal, szendvicsekkel, süteményekkel várunk Benneteket itt a Baross utca 86-ban! Köszönjük, hogy velünk vagytok, és ha néha bakizunk, elnézitek."

Elérhetőségek a hírre kattintva olvashatóak.

 

 

 

Tovább...