Beszámoló „Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig” című konferenciáról

2016. január 22-én a szakértői bizottságok megszervezésének 40. évfordulójára rendezett „Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig” című konferencián járt Horvát Krisztina az Autizmus Koordinációs Iroda irodavezetője. 

A program a SzakÉrtelem  Gyógypedagógiai Szakértői Bizottságok Országos Érdekvédelmi Egyesülete által került megrendezésre.

Részletes beszámolónk a címre kattintva olvasható.

 

 

 

dr. Csákvári Judit (ELTE BGGYK, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) összegző előadásában az intellektuális képességzavarok felmérésének többdimenziós megközelítéséről hallhattunk. Az előrelépések mellett a valóban korszerű felmérő eljárások hiányáról kaptunk képet. Hiányzik például a hazai eszköztárból a súlyos halmozott sérült gyermekek/felnőttek felmérésére szolgáló megfelelő eszköz. A szociális érettség mérését célzó Vineland Adaptív Viselkedési Skála második verziójának, a Vineland-2-nek nincs hivatalos magyar fordítása és standardja, miközben a nemzetközi szakmai honlapok már a Vineland-3 várható megjelenéséről tudósítanak (a szerk. megjegyzése). A támogatási szükségletek felmérésére ugyancsak nem áll rendelkezésre eszköz a hazai gyakorlatban. Mindazonáltal a jó színvonalú támogatás-tervezéshez alkalmazandó, az előadásban ismertetett öt-dimenziós funkciószint-feltáró módszer alkalmazható lenne, ha néhány akadály (pl. információ- és kapacitáshiány, gyakori szakpolitikai változások, stb.) leküzdése megoldhatóvá válna, annál is inkább, hogy a „megrendelő” is a támogatás-tervezés elősegítését várja a diagnosztika/klasszifikáció mellett. Elhangzott, hogy a modern felmérés elvárása, hogy a súlyosság meghatározása nem IQ érték, hanem adaptív funkcionálás alapján valósuljon meg, valamint a hagyományos anamnézis felvétel helyett élettörténet feltárás történjen, a valódi támogatás megalapozása érdekében.

dr. Kas Bence (MTA-Nyelvtudományi Intézet) a nyelvi zavarok diagnosztikájáról tartott színes, izgalmas, paradigmaváltást, társadalmi tudatosság-alakítást sürgető előadást.  Különösen fontos ez a specifikus nyelvi zavarok 5 éves kori 7%-os (!) nemzetközi szakirodalomból ismert gyakorisági mutatójának tükrében. Hazánkban gyakran az iskoláskorig rejtve marad a probléma: 2-3 éves korban nem történik nyelvfejlődéssel kapcsolatos szűrés, a 4-6 éves korban történő logopédiai szűrésnél sem feltétlenül derül fény a problémára, különösen, ha nincsenek társuló artikulációs zavarok, a vizsgáló eszközök hiánya miatt még iskoláskorban sem biztos, hogy megfelelő diagnózis készül. A feltárt eseteknél megvalósuló fejlesztésnek is akadálya az elavult terminológia, a zavar természetének félreértése, a beszélt nyelv problémáira való túlzott fókuszálás. Naprakész terminológia (pl. „Beszéd-vagy nyelvi zavar” megnevezés), egzakt kritériumok bevezetése, modern felmérő eszközök és fejlesztési módszertan elterjesztése kellenek a továbblépéshez.  

dr. Kiss László (EMMI Köznevelés-irányítási Főosztály) előadásában „A törvényalkotás szerepe a szakértői munka folyamatában” címmel történeti összegzés hangzott el a magyarországi áthelyezési gyakorlat alakulásáról a kezdetektől napjainkig, végigkísérve a témában jelentős szerepet játszó szakpolitikusok tevékenységét.

dr. Rozmis Ildikó (Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály) a szakértői bizottságok tevékenységével kapcsolatos kormányhivatali elvárás-rendszert, valamint az aktuális közoktatás-irányítási rendszer fő elemeit ismertette.

Horvát Krisztina, gyógypedagógus

FSZK-AKI irodavezető

Címkék: konferencia, szakértői bizottság

Kategória: Hírek


Kapcsolódó tartalmak

Útmutató csomag autista gyermekeket segítő óvodai és iskolai szakemberek számára

2016. március 25-től elérhető egy útmutató csomag autista gyermekeket segítő óvodai és iskolai szakemberek számára. Az útmutató tartalmazza egyrészt „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása” c. TÁMOP 5.4.5 kiemelt projekt keretében elkészült National Autistic Society 3 rövid összefoglalóját illetve a  Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” c. TÁMOP 5.4.11. kiemelt projekt keretében elkészült 2 kiadványt. 

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR ÚTMUTATÓ ISKOLÁK SZÁMÁRA  - részlet a National Autistic Society (NAS) információs anyagaiból és módszertani füzeteiből

TANTEREM, OKTATÁS- AZ AUTISTA GYERMEKEK TÁMOGATÁSA - részlet a National Autistic Society (NAS) információs anyagaiból és módszertani füzeteiből

JÁTÉKIDO ÉS JÁTSZÓTÉR, SZÜNET ÉS EBÉDIDŐ - AZ AUTISTA GYERMEKEK TÁMOGATÁSA - részlet a National Autistic Society (NAS) információs anyagaiból és módszertani füzeteiből

AZ OSZTÁLYTÁRSAK ISMERETEINEK BŐVÍTÉSE AZ AUTIZMUSRÓL - részlet az Education Children about Autism in an Inclusive Classroom című kiadványból

HOGYAN BESZÉLGESSÜNK A SZÜLŐKKEL? - A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) kiadványa

 

A kiadványok a hírre kattintva megtekinthetőek és honlapunk dokumentumtárából letölthetőek regisztráció után.

Tovább...

Ezt is ajánljuk

Interjú Mark Hilley-vel, az angol Pozitív Viselkedéskezelés elnevezésű képzés trénerével

         A Nagy-Britanniában hosszú múltra visszatekintő "Pozitív Viselkedéskezelés” (Positive Behaviour Management) elnevezésű képzés az értelmi fogyatékos és/vagy autista személyek ellátása során fellépő viselkedésproblémák megelőzésére és kezelésére készíti fel a résztvevőket elméleti és gyakorlati képzés során, mely utóbbi magába foglal mozgatásos, védekező, szabaduló, eltávolító és biztos fogás technikákat.  

Hazánkban jelenleg egyedül a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. jogosult a "Pozitív Viselkedéskezelés" képzés megtartására. Trénereink képzésüket és tréneri státuszuk megújításáMark Hilley, az angliai Positive Response Training and Consultancy (továbbiakban PRT) vezető trénerének irányításával végezték.

A Mark Hilley-vel készült riport a képzéssel kapcsolatos tapasztalatairól az alábbiakban megtekinthető.

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

Tovább...