Beszámoló „Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig” című konferenciáról

2016. január 22-én a szakértői bizottságok megszervezésének 40. évfordulójára rendezett „Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig” című konferencián járt Horvát Krisztina az Autizmus Koordinációs Iroda irodavezetője. 

A program a SzakÉrtelem  Gyógypedagógiai Szakértői Bizottságok Országos Érdekvédelmi Egyesülete által került megrendezésre.

Részletes beszámolónk a címre kattintva olvasható.

 

 

 

dr. Csákvári Judit (ELTE BGGYK, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) összegző előadásában az intellektuális képességzavarok felmérésének többdimenziós megközelítéséről hallhattunk. Az előrelépések mellett a valóban korszerű felmérő eljárások hiányáról kaptunk képet. Hiányzik például a hazai eszköztárból a súlyos halmozott sérült gyermekek/felnőttek felmérésére szolgáló megfelelő eszköz. A szociális érettség mérését célzó Vineland Adaptív Viselkedési Skála második verziójának, a Vineland-2-nek nincs hivatalos magyar fordítása és standardja, miközben a nemzetközi szakmai honlapok már a Vineland-3 várható megjelenéséről tudósítanak (a szerk. megjegyzése). A támogatási szükségletek felmérésére ugyancsak nem áll rendelkezésre eszköz a hazai gyakorlatban. Mindazonáltal a jó színvonalú támogatás-tervezéshez alkalmazandó, az előadásban ismertetett öt-dimenziós funkciószint-feltáró módszer alkalmazható lenne, ha néhány akadály (pl. információ- és kapacitáshiány, gyakori szakpolitikai változások, stb.) leküzdése megoldhatóvá válna, annál is inkább, hogy a „megrendelő” is a támogatás-tervezés elősegítését várja a diagnosztika/klasszifikáció mellett. Elhangzott, hogy a modern felmérés elvárása, hogy a súlyosság meghatározása nem IQ érték, hanem adaptív funkcionálás alapján valósuljon meg, valamint a hagyományos anamnézis felvétel helyett élettörténet feltárás történjen, a valódi támogatás megalapozása érdekében.

dr. Kas Bence (MTA-Nyelvtudományi Intézet) a nyelvi zavarok diagnosztikájáról tartott színes, izgalmas, paradigmaváltást, társadalmi tudatosság-alakítást sürgető előadást.  Különösen fontos ez a specifikus nyelvi zavarok 5 éves kori 7%-os (!) nemzetközi szakirodalomból ismert gyakorisági mutatójának tükrében. Hazánkban gyakran az iskoláskorig rejtve marad a probléma: 2-3 éves korban nem történik nyelvfejlődéssel kapcsolatos szűrés, a 4-6 éves korban történő logopédiai szűrésnél sem feltétlenül derül fény a problémára, különösen, ha nincsenek társuló artikulációs zavarok, a vizsgáló eszközök hiánya miatt még iskoláskorban sem biztos, hogy megfelelő diagnózis készül. A feltárt eseteknél megvalósuló fejlesztésnek is akadálya az elavult terminológia, a zavar természetének félreértése, a beszélt nyelv problémáira való túlzott fókuszálás. Naprakész terminológia (pl. „Beszéd-vagy nyelvi zavar” megnevezés), egzakt kritériumok bevezetése, modern felmérő eszközök és fejlesztési módszertan elterjesztése kellenek a továbblépéshez.  

dr. Kiss László (EMMI Köznevelés-irányítási Főosztály) előadásában „A törvényalkotás szerepe a szakértői munka folyamatában” címmel történeti összegzés hangzott el a magyarországi áthelyezési gyakorlat alakulásáról a kezdetektől napjainkig, végigkísérve a témában jelentős szerepet játszó szakpolitikusok tevékenységét.

dr. Rozmis Ildikó (Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály) a szakértői bizottságok tevékenységével kapcsolatos kormányhivatali elvárás-rendszert, valamint az aktuális közoktatás-irányítási rendszer fő elemeit ismertette.

Horvát Krisztina, gyógypedagógus

FSZK-AKI irodavezető

Címkék: konferencia, szakértői bizottság

Kategória: Hírek


Kapcsolódó tartalmak

Térítésmentes képzéseink

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával lehetőségünk nyílik a lent olvasható térítésmentes képzések indítására. A jelentkezési felületek elérhetők az FSZK honlapján, melyek megjelenéséről facebook oldalunkon adunk tájékoztatást.

 

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

Tovább...

Ezt is ajánljuk

MASZK kutatás: Jól-lét az autizmusban érintett családokban

Kezdetét vette az adatgyűjtés az autista gyermekeket nevelő családok és a tipikusan fejlődő gyermekek szüleinek életminőségéről és pszichológiai jól-létéről.

Az Ön válaszainak segítségével a kutatás megalapozhatja a szülők támogatását szolgáló újabb módszerek kialakítását!

Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) négyéves programjában egy nagymintás felmérés és egy azt követő részletesebb vizsgálat célja, hogy a szakemberek jobban megismerjék az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek pszichológiai jóllétét, életminőségét, illetve mindazon tényezőket, amelyek ezeket befolyásolják. A kutatás részét képezi egy olyan módszertani útmutató kidolgozása is, amely segíti az autista diákok befogadását.

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

Tovább...