A mi Olimpiánk- Képes beszámoló a 2017. évi Speciális Olimpia Téli Világjátékokról

Az FSZK Nonprofit KFT Autizmus Koordinációs Irodájának vezetője, Horvát Kriszta a versenybíróság tagjaként részt vett az Ausztriában megrendezett, 2017-es Speciális Olimpia Téli Világjátékok néhány versenynapján rövidpályás gyorskorcsolyázás szakágban. Az alábbiakban az eseményről szóló beszámoló olvasható.

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

A Speciális Olimpiák története 1962-ben kezdődött, amikor Eunice Kennedy Shriver (J.F. Kennedy amerikai elnök testvére) nyári táborokat szervezett értelmi sérült személyek részére, és azt észlelte, hogy a fizikai aktivitások sokkal több esélyt adnak ezeknek a nagyon speciális embereknek. A vízió, mely alighanem Eunice értelmi sérült testvére, Rosemary gondozása kapcsán merült fel, pár évvel később megvalósult: míg az 1968-ban megrendezett első Nemzetközi Speciális Olimpiai Nyári Játékokon csak 2 ország 1000 sportolója vett részt, mára a Speciális Olimpiák (SO) összesen 4,2 millió sportolót érintettek a világ 170 országából.  

A Special Olympics International (SOI) bizottság székhelye Washingtonban van, és világszerte felel a SO szervezéséért. A SO-t kétévente rendezik meg, váltakozva a téli és nyári versenyeket, hasonlóan az Olimpia és Paralympia rendszeréhez. 350.000 önkéntest és edzőt, sportvezetőt, valamint sportolók ezreit megmozgatva a SO-k az adott év legjelentősebb sporteseményei lehetnek.

A SO-kon 32 téli és nyári sportágban versenyezhetnek a sportolók. A versenyeken részt vehetnek a 8 éves kor feletti értelmi sérült személyek, a tehetséges, világszínvonalú sportolóktól a korlátozott fizikai képességekkel rendelkező emberekig, felső életkori korlátozás nélkül. Alapvető, hogy a versenyzők besorolása képességeik és életkoruk szerint történik. Ez a „divíziókba sorolás” biztosítja a versenyek sportszerűségét, és valódi verseny jellegét, hogy a SO mind a sportolók, mind a közönség számára élvezetes esemény legyen.

A kategóriákba sorolás alapja a versenyzőt nevező országban használatos szakmai elvek és sztenderdizált vizsgáló eljárások alapján megállapított értelmi elmaradás mértéke. Az értelmi elmaradás mellett a részvétel további feltétele az adaptív (alkalmazkodási) képességek zavara, úgy, mint az önálló életvezetés, munka, önellátás, szabadidő eltöltés zavarai. Második lépésben az életkor szerinti kategorizálás következik: az egyéni versenyszámokban kialakított korcsoportok: 8-11 évesek, 12-15 évesek, 16-21 évesek, 22-29 évesek, 30 év felettiek, illetve elegendő számú versenyző esetén tovább tagolható a 30 év felettiek csoportja. A csapatjátékokban a legfeljebb 15 évesek, 16-21 év közöttiek, valamint a 22 év felettiek korcsoportjait különböztetik meg, illetve elegendő számú csapat esetén tovább tagolható a 22 év felettiek csoportja. Harmadik lépés a képesség szerinti kategóriák felállítása, mely bonyolult pontozásos rendszerben történik. Akárhogyis, a besorolás alapelve, hogy az azonos kategóriában versenyzők pontszámai között 15%-nál nagyobb eltérés ne legyen.

2011-ben a SO Nyári Játékok Athénban került megrendezésre, 170 ország 6000 versenyzőjével. 2013-ban a koreai PjongChang adott otthont a Téli Játékoknak, elsőként elindítva a versenyek előtti napokra szervezett Host Town (Vendéglátó Város) rendszert, melynek keretében a rendező ország vállalkozó településeiről családok látnak vendégül néhány napra versenyzőket, hogy megismerhessék és megszokhassák a versenyek előtt az adott ország szokásait, és időben „akklimatizálódhassanak”.   

A legutóbbi Nyári Játékokat 2015-ben, Los Angelesben tartották, és idén, 2017. március 14-25 között az ausztriai Graz és Schladming adott otthont a Téli SO Játékoknak. Az eseményen alpesi sí, sífutás, padlóhoki, floorball, gyorskorcsolyázás, snowboard, hófutás, műkorcsolyázás sportágakban versenyezhettek az olimpikonok.

Az osztrák pályázat sikerét csak részben biztosították a rendező ország természeti adottságai (az Alpok vonulatai és Graz sík vidéke), és épített környezetbeli (a megnyitónak otthont adó schladmingi Planai Stadion, a zárórendezvényt befogadó grazi Merkur Aréna) előnyei. Nagy súllyal estek latba a döntésnél a magas színvonalú kísérő rendezvények, mint az Egészséges Sportolók (Healthy Athletes), az Iskolai Program (CoolSchool), a Vendéglátó Település (Host Town) program, valamint különféle kulturális és művészeti rendezvények, inklúziós programok.     

A CoolSchool „Mission 3000” program keretében iskolai szurkolócsapatok alakultak a 3000 versenyző egyéni biztatására, a csoportok leveleket, fotókat, ajándékokat küldtek kiválasztott kedvencüknek, majd a versenyeken és az ingyenes kísérő rendezvényeken személyesen is találkozhattak velük. Eközben információt cserélhettek egymás országairól, és megismertethették kedvencükkel Ausztriát. A szervező bizottság arra bátorította az iskolákat, hogy szervezzenek értelmi sérült emberekkel közös programokat, projektnapokat, vagy végezzenek önkéntes tevékenységet szervezeteik javára az olimpiára való felkészülés egyéves időszakában, ezek beszámolóit tegyék közzé az SO központban.

A Healthy Athletes a világ legnagyobb szabású, értelmi sérült embereket támogató egészségügyi programja – a SO időszakában ingyenes orvosi vizsgálatok zajlottak kellemes és barátságos környezetben, az olimpiai központban. Az elvégzett vizsgálatok alapján a SO kiemelt szponzorainak köszönhetően ingyenesen juthattak jó minőségű orvosi segédeszközökhöz (szemüveg, dipotriás napszemüveg, hallókészülék, egyéb protetikus eszközök) a rászoruló sportolók. A program előnye, hogy a sportolók támogatásán túl egészségügyi szakemberek, egyetemi hallgatók szerezhettek az értelmi sérült emberek szükségleteivel kapcsolatos speciális ismereteket és tapasztalatokat szakterületükön, továbbá az értelmi sérült személyek egészségügy helyzetére és szükségleteire vonatkozó nagy mennyiségű globális információhoz juthattak a szakmai szervezetek.

A Családi Program keretében a szervezők lehetőséget biztosítottak a sportolók családtagjainak, gondozóinak a térítésmentes/jelentős támogatással történő részvételre.

1981-ben a kansasi Wichitában egy rendőr alapította a bűnüldözési szervek fáklyás futás mozgalmát, melyben eddig százezernél több alkalmazott vett részt világszerte. A mozgalom nem csupán adománygyűjtéssel foglalkozik (évente több mint 50 millió dollárt adományoznak a SO-knak), hanem értékes kampányt folytat az értelmi sérüléssel kapcsolatos ismeretek/tudatosság terjesztésére. Ausztriában a 80 külföldi és 10 osztrák egyenruhás mellett 10 SO versenyző, és számos rendőr- és katonai akadémiai hallgató vett részt az olimpiai láng 50 települést érintő utaztatásában, a vorarlbergi Bregenztől Grazig.

A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) versenybírói gárdája számára óriási elismerés és lehetőség volt, hogy a 2017-es SO gyorskorcsolya versenyszámában szinte az összes versenybírói feladatot mi láthattuk el. Egy amerikai és egy holland származású értelmi sérüléssel élő bíró (korábbi versenyző) is helyt kapott a versenybíróság tagjai között, és mindvégig a jégen segítették „profi” bíró társaik munkáját.

A 2017-es Téli SO Játékokon március 16-24 között Grazban, Schladmingban és Ramsauban 105 ország 2600 értelmi fogyatékossággal élő és tanulásban akadályozott sportolója vett részt, köztük 33 magyar versenyző indult öt sportágban: műkorcsolyában, gyorskorcsolyában, hófutásban, padlóhokiban és alpesi síben. A mieink minden sportágban szereztek érmet. A legeredményesebb sportág a gyorskorcsolya volt (8 arany, 3 ezüst és 3 bronz), a padlóhoki-csapat ötödször nyert Világjátékokat, míg páros műkorcsolyában megvédték címüket a Hingyi testvérek: Rita és Ágnes.

Gyorskorcsolyázóink a SO Világjátékokra integráltan is készültek a short track világbajnok Liu testvéreket nevelő klubban, az MTK-ban, Dombóvári Szilvia gyógypedagógus-szakágvezető, Miklósné Malek Erzsébet gyógypedagógus-edző, valamint Csizmadia Ildikó és Tarcali Attila szakedzők segítségével. A kiváló eredményeket elérő, 14 érmet hozó koris csapat összesen 8 versenyzőből állt, és a SO tíz napjának minden percében a két gyógypedagógus állt mellettük, ők szervezték versenyzőink mindennapi rutinjait, élezték korcsolyáikat, ellenőrizték felszereléseiket, kísérték őket a helyszínek között, és még „esti mesét” is mondtak a napi csapatértekezletet követően elalvás előtt. 

Családtagok, barátok, szülők és önkéntesek közreműködésével Budapesten a Magyar Sport Házában fogadták ünnepélyes keretek között az ausztriai Speciális Olimpia Téli Világjátékokon összesen 13 arany-, 6 ezüst- és 9 bronzérmet nyert magyar küldöttség tagjait hazaérkezésüket követően.

Fotók: Wulf Scherbichler (Kronen Zeitung) – a szerző engedélyével

Címkék: nincs címke megadva.

Kategória: beszámoló


Kapcsolódó tartalmak

Térítésmentes képzéseink

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával lehetőségünk nyílik a lent olvasható térítésmentes képzések indítására. A jelentkezési felületek elérhetők az FSZK honlapján, melyek megjelenéséről facebook oldalunkon adunk tájékoztatást.

 

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

Tovább...

Ezt is ajánljuk

A mi Olimpiánk- Képes beszámoló a 2017. évi Speciális Olimpia Téli Világjátékokról

Az FSZK Nonprofit KFT Autizmus Koordinációs Irodájának vezetője, Horvát Kriszta a versenybíróság tagjaként részt vett az Ausztriában megrendezett, 2017-es Speciális Olimpia Téli Világjátékok néhány versenynapján rövidpályás gyorskorcsolyázás szakágban. Az alábbiakban az eseményről szóló beszámoló olvasható.

Hírünk a címre kattintva tovább olvasható

Tovább...